Miért?

Mindig csak egy szó jár a fejemben. Egy rövidke, egyszerű szó. Ez a szó a Miért.
Miért mindig én? Kérdezik gyakran az emberek maguktól, ha valami rossz dolog történik. Mindig ez az első dolog, ami eszünkbe jut. Miért?
Soha senki nem tud rá választ adni. Lehet, hogy jobb is így, de azért jól esne, ha valaki néha elmondná, miért pont én?

Miért van az, hogy csak akkor szólnak hozzám az állítólagos barátaim, ha kell valami. Miért hiszik azt, hogy nekem nincs életem? Talán mert nincs is? De miért?
Csak a suliban lógok, és ott sem csinálok semmit. Néha úgy néznek rám, mintha felesleges lennék, mintha csak púp lennék az emberiség hátán. És gyakran én is csak ezt érzem, mert nem kapok semmilyen bíztatást arra, hogy egy kicsit is fontos lennék az emberek életében. Valószínűleg ezért van olyan kevés barátom, és még ezt a keveset is elveszítem.
Eléggé csöndes, zárkózott típus vagyok. Nem vagyok pszcihológus, de arra magamtól is rájövök, hogy ez azért van, mert nincs kivel megosztanom a bajaimat. Szüleimnek semmit sem mondok el, a suliban pedig nem bízok meg a legtöbb emberben, vagy félek, hogy kinevetnek. Igazából nem tudom, mitől félnék, hiszen senki sem tökéletes. Talán én vagyok az egyik legtökéletlenebb emberi lény a világon. Ugyanis ez az egész az én hibám. Itt sajnáltatom magam, miközben saját magamnak kerestem a bajt.
A lényeg az, hogy hajlamos vagyok teljesen elszigetelni magam a külvilágtól. Most is ez van. Napok óta nem voltam fent msn-en, és facebookozni sem szoktam mostanság. Az utolsó ember (a szüleimen, és a szomszédaimon kívül) az egyik barátnőm volt az, akivel beszéltem. Talán vele vagyok a legtöbbet. Benne bízok meg a legjobban. És ez hétfőn volt. Szóval napok óta nem komunikálok senkivel. Tudom, hogy ez rossz, de én így most jól érzem magam.
Szóval ennek az egész rimánykodásnak semmi értelme nem volt, de jól esett leírni...hátha valaki elolvassa...

Játék

Hahóó! [csé:jé] blogján találtam egy jó játékot. Nem részletezem, olvassátok el! :) Én jelentkeztem, tegyétek meg Ti is! ;) Nekem tökre bejönnek a kreatív kis alkotásai! :D
Itt a LINK

Halloween

Jajj gyerekek! Végre Halloween! Imádom! :) Nemsokárra jön barátnőm, és filmet nézünk, meg hülyülünk, és remélem csinálunk vmi halloween-i jelmezt, vagy töklámpást, vagy valamit. De jó lenne! :D

Mi is valójában a Halloween?
Most ide valami hosszú, interneten talált szöveget kéne másolnom, de nem szeretném. Inkább elmesélem mit gondolok erről az ünnepről.
A halloween számomra az ijesztgetésről, a félelemről szó...meg persze a "Trick or Treat"-ről (Csokit vagy csalunk).
Nem tudom, hogy valójában honnan indult ki, de szerintem Amerikában ünnepelik a legtöbben. Számomra kicsit hasonlít a magyarországi farsangra. De mégsem! A halloween-nek vannak jelképei (jó,persze biztos vannak a farsangnak is, de talán nem ilyen "misztikusak").
Imádom az összes jelképét.

• Fekete macska
• Boszorkány
• Töklámpás
• Szellem
• Vámpír
• Kísértet ház
• Fekete holló
• Denevérek
• Pók-pókháló
• stb.

Itt van pár kép, amik nagyon bejönnek :D

Thats my feelings...

Általában nem foglalkozok olyan emberek véleményével, akik lenéznek, vagy megbámulnak. De már az osztályfőnököm, és a szüleim is unják ezt a "depressziót". Pedig mondom nekik, hogy nincsen semmi bajom, de ők tovább faggatóznak. Mert látszik rajtam, hogy valami bánt... Csak sajnos ők azok az emberek, akiknek nem igazán szeretem elmondani az érzéseimet....




Miért érdekel mindenkit az, hogy milyen ruhákban járok? Miét kell minden egyes alkalommal megbámulni az utcán? Miért nem tudnak az emberek a saját problémájukkal foglalkozni?
Csúnyán néznek rám, amiért talpig feketében vagyok. Páran meg is kérdezik: "Mi van, gyászolsz?" Majd ők lepődnek meg, hogy igennel válaszolok. Rengeteg ismerősömet veszítettem el, és fáj belegondolni, hogy minden percben meghal egy ember.
Ez csak engem szomorít el? Vagy csak én mutatom ki tiszteletem irántuk?

Az a sok katona, akik a hazájukért harcoltak...számomra mind hősök!

Az a sok híres énekes, színész, akik igazán tehetségesek voltak...számomra mind példaképek!

És az a sok átlagos ember, akik valamilyen betegség, vagy baleset miatt vesztették el életüket, vagy éhenhaltak, vagy megfagytak az utcán a téli hidgben...számomra mind angyalok!


"Ez a világ a létezhető világok legeslegjobbika." Hát sajnos nem. Ha olyan jó lenne a világ, mint ahogy azt  Voltaire állítja Candide című művében, akkor sokkal többen élnének a Földön. Nem halna meg ilyen sok ember, és nem szenvedne még több...

Jared Leto képek demotiválón. :)

I believe in nothing. Not in Sin and not in God...

Nem hiszek Istenben...hogy miért? Elmagyarázom:
Ha létezne Isten, akkor biztos Ő is azt szeretné, hogy az embereknek jobb életük legyen, hogy ne szenvedjenek, hogy mindig boldogok legyenek...
De nem így van.
Él olyan ember a Földön, aki soha nem mosolygott, de mégis hisz Istenben, és reméli, hogy jobb élete lesz valamikor. Ettől talán boldogabb egy picit. Abban a tudatban él, hogy egyszer lehet még jobb.
Vannak olyan emberek is, akik egész életük során szenvedtek. Háborúban harcoltak, az életüket áldozták másokért. De még a csatamezőn is imádkoztak.

Ezért kell hinni valamiben.

Hát sajnos Istenben én nem tudok hinni. Én az emberekben hiszek, és tudom, hogy néha nem lesz jobb, bármit is teszünk, de ha minnél többet próbálunk segíteni magunkon, és másokon, akkor közelebb kerülünk a boldogsághoz. Ez sokat jelent másoknak, és minket is jobb érzés tölt el....

Díjat kaptam. :)

Díjat kaptam Blithe-től. Nagy megtiszteltetés ez nekem, hisz nem gondoltam volna, hogy valaha is kapok valami díjat a blogomért. Úgy örülök. Ezt a díjat olyan blogok kapják meg, amik elnyerik a tetszését az illetőnek. Boldog vagyok, hogy van még, aki olvassa a blogom, és tetszik is neki. :D Még nem tudom, hogy kinek adhatnám továb, de ígérem, amint eszembe jut pár blog, amiket szívesen olvasgatok, tovább adom.

R.I.P.

Pár napja meghalt a szembe-szomszédunk...Nyugodjon békében! :( Én nem nagyon ismertem. Annyit tudok, hogy annak idején segített építeni a házunkat (mi kb a 4. lakók vagyunk). A felesége Romániából menekült, nagyon rossz élete volt. Van egy 10-12 körüli lányuk. Nagyon aranyos. Csak sajnos igen nagy szegénységben élnek. Főleg azért, mert a nőnek nincs munkája (nem talál sehol, mert nem magyar-ez milyen dolog már? Felháborító). És most meg a temetést alig tudták kifizetni. Mi próbálunk nekik segíteni, apa sokat szerelt nálunk, meg ilyenek, és majd most is ilyen csomagokat fogunk csinálni nekik (kaja, meg tea, kakaó stb). Hiszen nagyobb szükségük van rá mint a pénzre. :S Na mindegy, nem akarom az egészet elmesélni, úgyhogy a lényeg csak annyi, hogy a Laci nyugodjon békében, a felesége és a lánya pedig remélem meg fognak tudni élni.

A mesék tanulsága

Sziasztok. Hát jó régen jelentkeztem...sajnálom. Ma megróbálok több bejegyzést is postolni, mert van egy pár hírem.

Az első: Blithe-nél nyereményjáték van. IDE kattintva megtaláljátok. Csak pár percet vesz igénybe, és szerintem érdekes téma.

Forgatókönyv

Büszkén jelentem be: elkezdtem írni életem első forgatókönyvét!:) Reméljük, szépen be is fogom fejezni, és nem ez lesz az utolsó.

Most van egy kis szabadidőm, és tudtam foglalkozni a forgatókönyvemmel. És az a poén benne, hogy nem azok közül választottam, amiket régebben megosztottam veletek, hanem egy tök másikat. Ez már  hónapokkal ezelőtt megszületett a fejemben, és úgy gondoltam, jó dolog is kisülhet belőle.

Szerintem a címéből ki is derül, hogy miről szól.



Abduct - Elrabolva



És itt egy kis párbeszédrészlet, amiből igaz, csak a szereplők neve derül ki,de már ez is több, mint a semmi.



A férfi ránéz, mosolyog.

NATASHA

Tasha vagyok!

BRAVE

Brave.

Belekortyol a sörébe.

NATASHA

Brave. Ez meg milyen név? Bátor?

BRAVE

Én is bele tudnék kötni a nevedbe, de nem fogok. És nem azért jöttem, hogy erről beszélgessünk.

/Bocsi, hogy ilyen kusza, de forgatókönyvíró programmal csináltam, és itt nem igazán érzékelhető bármi is./